Kosztolányi Dezső: A TŰZ ÜNNEPE
A TŰZ ÜNNEPE
Jean Richepin
Ez a tűz ünnepe. A mély vizek felett
az őrjítő forróság nő nyugodtan,
a nap okádja aranyos habokban,
mint egy dühös Vezuv, s mindent-mindent
az őrjítő forróság nő nyugodtan,
a nap okádja aranyos habokban,
mint egy dühös Vezuv, s mindent-mindent
| befed. |
Halványkéken cikáz a toma-sárga ég.
A gőzfürdőszerű víz forró üst már.
Hullámain olvadt, folyós ezüst jár.
Ez a tűz ünnepe. A víz tajtéka ég.
A gőzfürdőszerű víz forró üst már.
Hullámain olvadt, folyós ezüst jár.
Ez a tűz ünnepe. A víz tajtéka ég.
A tűz birokra kel a bús sötéttel.
Hiába lebben a fekete éjjel,
a hab, a széltől verve, nékitámad;
Hiába lebben a fekete éjjel,
a hab, a széltől verve, nékitámad;
és mégse tágit a kevély, pogány nap;
küzd, és a víz tüzes párnája lesz már,
és a legyőzött éj is foszforeszkál.
küzd, és a víz tüzes párnája lesz már,
és a legyőzött éj is foszforeszkál.
