Kosztolányi Dezső: SÉTA A VÁROSON KÍVÜL, VIDÉKEN
SÉTA A VÁROSON KÍVÜL, VIDÉKEN
Egy-két lépés, elfogy az aszfalt
és a mező
terít a földre gazdag asztalt.
és a mező
terít a földre gazdag asztalt.
Itt csönd van. E diófa bólong
s halkan regél
az avar és a sárguló lomb.
s halkan regél
az avar és a sárguló lomb.
Az mondja, mély, mély, mély, a bánat,
örök-igaz,
mint a hegyek és mint az árnyak.
örök-igaz,
mint a hegyek és mint az árnyak.
A rózsa váltja koszorúját, -
de egy marad:
az élet és a szomorúság.
de egy marad:
az élet és a szomorúság.
Én már kacagtam s győzve-győztem,
most leülök
a sárga fejedelmi őszben.
most leülök
a sárga fejedelmi őszben.
Sok nyár és sok lány nevetett rám.
Lassan kihull
kezemből égő cigarettám.
Lassan kihull
kezemből égő cigarettám.
Üres kezekkel mit akarjak?
Csak sírni jó.
Fejem fölött köd, csúnya varjak.
Csak sírni jó.
Fejem fölött köd, csúnya varjak.
A szívem semmire se vágyik
és ríkatom
az őszi bánat furulyáit.
és ríkatom
az őszi bánat furulyáit.
1912
