Kosztolányi Dezső: VÁLÁS
VÁLÁS
A messzeség sötétlő méhibe
halkan kigyúl két véres, néma pont...
A jelharangok öblös szája kong.
halkan kigyúl két véres, néma pont...
A jelharangok öblös szája kong.
Tolong az utasok mindegyike
"Jön a vonat" szólnak s zaj kél e szóra...
Csak váljatok, ez a válási óra!
"Jön a vonat" szólnak s zaj kél e szóra...
Csak váljatok, ez a válási óra!
A könny ezüstlik, szájon csüng a száj,
az útra-szállók intenek kezökkel,
az induló tömeg sietve lökdel.
az útra-szállók intenek kezökkel,
az induló tömeg sietve lökdel.
Nem szólhat egy se, szívök tája fáj,
némán tekintnek a sinek felé ők,
s a vérszemű szörny már liheg feléjök.
némán tekintnek a sinek felé ők,
s a vérszemű szörny már liheg feléjök.
Remegve néznek a félő anyák
és szívük öble sajdul tompa kíntul,
amint a rabló tömb csikorgva indul.
és szívük öble sajdul tompa kíntul,
amint a rabló tömb csikorgva indul.
Majd hangtalanul tűnik el alább
s távol kigyúl két véres, néma pont...
A jelharangok öblös szája kong.
s távol kigyúl két véres, néma pont...
A jelharangok öblös szája kong.
1906
