Petrőczi Kata Szidónia: III. (XXXIX.)
Juhaidnak jó pásztora
Tekincz kegyes szemmel alá
Jusson hozzád néped szava
És könyves szemmel kiáltunk
Jől el mencz meg segétségünk
Látod mely szörnyű inségünk
Az te haragodban estünk
Idegen nemzet van rajtunk
Jaj igen sanyargattatunk.
Szörnyű Egyiptomi iga
Nints életünknek oltalma
Mert ingerlettünk haragra.
Elvonják mi javainkat
Nevetvén mi siralminkat
Czikorgatják ránk fogokat.
Az igaz hitért gyűlölnek
Egy helybűl másra üldöznek
Templomidbul kiűztenek.
Hogy tisztán tiszteljen téged
De ha nem oltalmaz kezed
S meg nem esik rajtunk szíved
És hitünkbe meg nem hagynak
Fegyverrel arrahajtanak
Az mit magok gondoltanak.
Az kik állunk ő ellenek
Minket koldulni kiűznek
Hazánkbul avagy megölnek
Tudod mi igyekezetek
Romlásunkra mit szerzettek
És czéljokat kit feltöttek.
Verd az földhöz hatalmokat
Czúfold meg találmányokat
Szánd meg az mi siralminkat.
Tiszteletedet fiadért
Tarcz meg a te jó voltodért
Szánj meg fiad erdemiért.
Hogy predikáltassek nekünk
Tisztán megmaradván köztünk
Virágozzék hittel szívünk.
Mi az lelki világosság
Igazán megtanulhassák
És szívekbe megtarthassák.
Az mit hattal azt megértzek
És tiszta szívvel kövessék
Szent nevedet diczőiczék.
Adjad hívek seregébe
Velünk egyött nagy örömbe
Diczérjenek uram menybe.