Somlyó Zoltán: EGY PAPNAK
EGY PAPNAK
A falu csöndje ott ül a szivedben
s a szobádban béke s illatos virág.
Ezüsthímü papucsban, mint egy álom,
úgy üldögélsz, ajkadon szent imák.
s a szobádban béke s illatos virág.
Ezüsthímü papucsban, mint egy álom,
úgy üldögélsz, ajkadon szent imák.
Néha egy-egy madár köszönt vidáman
s kis csőrével megüti ablakod.
Ilyenkor a magasság fénye lep meg
s a mélységekből száll ki alakod:
s kis csőrével megüti ablakod.
Ilyenkor a magasság fénye lep meg
s a mélységekből száll ki alakod:
mint egy szobor, mint egy forró szobor,
mit zord idők vad keze elsodor
terméskőből vágott talapzatárul.
mit zord idők vad keze elsodor
terméskőből vágott talapzatárul.
Ver az idő, de két karod kitárul;
az éjbe nézel s a hajnalba látsz.
És mélyen bókol künn a vén akác.
az éjbe nézel s a hajnalba látsz.
És mélyen bókol künn a vén akác.
