Szenci Molnár Albert: LXXXVII. ZSOLTÁR
Öröme az zsidó népnek az új templomon.
Az Úr Isten az ő lakóhajlékát
Az ő szentséges hegyén helyheti,
És az Siont ő inkább szereti,
Hogynem Jákobnak akarmelly sátorát.
Tefelőled nagy dicséretek lesznek
Óh, Isten városa! Egyiptomat,
Mond Isten, és az Babilóniát
Azokhoz tudom, kik engem esmernek.
Az filisztéusról még így beszélnek,
Az Tirusról és az szerecsenről
Ekképpen szólnak és egyéb népről:
Ezek az Sion hegyén születtenek.
Az Isten jól megerőséti őket,
Mikor népeit öszveszámlálja,
Akkor ezek felől is azt mondja:
Ez nép is az szent Sionról született.
Azért ott énekelnek szép éneket,
Mond az Isten, és itt örvendeznek,
Mert én dicsőségére ez helynek
Támasztok nagy szép élő kútfejeket.