Tinódi Sebestyén: [XIV.] SZULIMÁN CSÁSZÁR KAZUL BASÁVAL VIADALJÁRÓL
SZULIMÁN CSÁSZÁR KAZUL BASÁVAL VIADALJÁRÓL
Sok királról, császárról emlékösztem, |
Csuda hadakat rólok beszéllöttem, |
De terek nemzetről nem elmélköttem, |
Meghallyátok, mit felőlök értöttem. |
5 | Én beszéllök Szulimán járásában, |
Kinek birodalma vagyon Budában, |
És nagy része vagyon mindez világban, |
Isten ostora ő nagy sok országban. |
Birodalma nagy vagyon ez császárnak. |
10 | Háromféle terek fejedelmet monnak, |
Az egyiket hívják szultán Szulimánnak, |
Szultán Szelim neve volt az attyának. |
Ennek vagyon szép fejér patyolatja, |
Geregországban Konstantinápolt lakja. |
15 | Másik fejedelöm Sahizmail fia, |
Neve Sahit Ahmáz az Kazul basa. |
Sahitnak vagyon vörös patyolattya, |
Perzsiában Korozaint ű lakja. |
Harmad fejedelöm az nagy Jesil bas, |
20 | Filiszteus terekeket ez bírja. |
Tiszta kék vagyon ennek patyolattya, |
Császárt az Kazulra ez haragítá, |
Az két fejedelmet egyben vítatá, |
Kazult az császárnak így béárulá. |
25 | Így izene Jesil bas az császárnak: |
"Vedd el országát az Kazul basának, |
Mert attyokfiát veszik házastársnak, |
Felségöd hitinek ellene vadnak. |
Én is melléd megyök minden népemvel. " |
30 | Császár hallá, készöle erejével, |
Negyedfélszázezör lovag népével, |
Tizennégyezör képös kopjás kézívösvel. |
Négyszáz taraszkval, tízezör puskásval |
Indula, hogy szömben vívjon Kazulval. |
35 | Kazul vagyon hatvanezör lovagval, |
Semmit nem gondol az terek császárval. |
De az császárt ott Jesil bas megcsalá, |
Mert népével őmellé nem jött vala, |
Azért császár oly igen siet vala. |
40 | Kazul egy követét elkülte vala. |
Ez követ császár táborába juta, |
Követségét az basáknak nem mondá. |
Császár hallá, őtet hozzá hívatá, |
Az császárnak az követ fejét hajtá. |
45 | Az zsebből egy szelöncét ott kivonya, |
Áfián nevű maszlag kiben vala, |
Adá az császárnak, és így szólt vala: |
"Felségödnek küldé eszt Kazul basa. |
Küldé ez maszlagot, hogy te megrágjad, |
50 | Mert hallotta nagy haragusságodat, |
Inkább megmutathatod haragodat, |
Meg nem kéri az te nagy haragodat." |
Szólla császár: "Bizon eszt nem csudálom, |
Hogy néköm eszt izente az én rabom, |
55 | De te vakmerő szívedet én látom, |
Hogy eszt meréd mondani, aszt csudálom." |
Ugyan hamar követöt megfogatá, |
Egy idegöt hamar előhozata, |
Az ő lábára aszt hamar fojtatá, |
60 | Annál fogva őtet felakasztatá. |
Láták basák, császárnak mongyák vala: |
Nem hallották ők, sem olvasták volna, |
Valahol követöt megöltek volna. |
Császár hallá, eleresztette vala. |
65 | Juta Kazul szömbe császár népével, |
Szemben szálla az császár erejével, |
Vagyon Kazul válogatott vitézökvel, |
Csak kevesen, hatvanezör jó legénvel. |
Megszemlélé Kazul az császár hadát, |
70 | Elöl látá szép képös íves hadát, |
Utána látá natúliai hadát, |
Macedóniai hadban az császárt. |
Aszt parancsolá Kazul szolgáinak, |
Az első hadat csak letapottatnák, |
75 | Az másikat bottal csak elhullatnák, |
Ő maga öklelne hadára császárnak. |
Nagy zengésök, üvöltések lőnek, |
Nagy erőssen ők öszvezöndülének, |
Mindkétfelől erős viadalt tőnek |
80 | Az császár népében sokan veszének. |
Csuda bátorsága Kazul basának, |
Nagy gondot adott ő ott az császárnak, |
Látá császár veszését két hadának, |
Kazul juta puskáira császárnak. |
85 | Igen kezde Kazul népe hullani, |
Taraszk, puska miatt oly igen veszni, |
Mert nem tudnak vala puskátúl félni, |
Ők soha nem tuttak puskából lőnni. |
Az Kazulnak egy karját általlövék, |
90 | Főhadnagyát viadalba ellövék, |
Kazul látá, ott hamar megfutamék, |
Mégis fele népével megmeneködék. |
Szancsákbékök jelösek elesének, |
Tizenegyen viadalban veszének, |
95 | Lőn halála basák közül kettőnek, |
Az egyiknek az főúr beglerbéknek. |
Azért császár nagy nyeröségöt nyere, |
Kazulnak minden marháját elnyeré, |
Pohárszékit, társzekerit elnyeré, |
100 | Szép feleségét es császár megnyeré. |
Róla azért esék oly nagy bánatba, |
Hogy sok főnépe vesze viadalba, |
Tebritz várast az Kazul országába |
Megvevé, elrontatá haragjába. |
105 | Kazul földéből császár kiindula |
Mikor juta az Konstantinápolba, |
Kazul szép feleségével elhála, |
Csak egy éjjel császár véle vigada. |
Adá feleségül Kertez szancsáknak, |
110 | Szancsák megköszöné aszt az császárnak. |
Mikor az ágyban ők együtt volnának, |
Szancsák nyúla kezéhöz az asszonnak. |
Szancsák aszt eszébe nem vötte vala, |
Az asszonnál titkon egy hancsár vala, |
115 | Ágyékjában hancsárt ütötte vala, |
Az Kertez szancsák ott hamar meghala. |
Vala asszony igen nagy siralmába |
Az szót mongya ágyasházban sírtába: |
"Eszt azért szörzém én nagy haragomba, |
120 | Nem akarok többet élnöm ez világba. |
Légyen az én vitéz uram éltéjért, |
Én férjemért, ím az Kazul basájért, |
És énrajtam lött az nagy kisebbségért." |
Császár hallá, őt megfogatá azért, |
125 | Bévetteté az tengörnek vizébe. |
Vagyon császár meg oly elmélködésbe, |
Kazult elveszesse az ő földébe, |
Mert bánkódik, hogy kárt vallott földébe. |
Az Ibráin basát császár szólítá, |
130 | Az Kazul basára őtet bocsátá, |
Aszt erősen néki megparancsolá, |
Hogy Kazult kergetné és nyomorgatná. |
Sok néppel Ibráim hamar indula, |
Kazul földében egy várasban szálla, |
135 | Közel Kazul egy szép várasban vala, |
Esztendeig öszveharcoltak vala. |
Semmiképen mezőre Kazul nem méne, |
Az Ibráin őnéki eszt izené: |
Szömély szerént ővéle szömbe jönne, |
140 | Az szerencse válnék el, kié lenne? |
Aszt íratá Kazul az Ibráinnak: |
"Te vagy csak egy rabja az Szulimánnak, |
Nem illik il nagy fejedelöm úrnak, |
Viadallal társa lenne egy rabnak. |
145 | Vagyon néköm ilyen rabom, mint te vagy, |
Annak megmutathatod, hogy te ki vagy, |
De hívjad ki uradat, ha jámbor vagy, |
Azzal szömben vívok, meglátom, mint vagy." |
Az Ibráin eszt császárnak iktatá, |
150 | Szóval császárt igen szorgalmasztatá, |
Ne alunnék, nagy hadát indítaná, |
Kazul basán bosszuját megállaná. |
Legottan készüle császár nagy hadval, |
Négyszázezör lóval, négyszáz taraszkval, |
155 | Tizenkétezör puskás jó jancsárval, |
Kazulnak eszt izené nagy haragval: |
" Tuttodra adom néköd indulásomat, |
Titkon nem viselhetöm nagy hadamat, |
Hogyha jámbor vagy, vár meg enmagamat, |
160 | Országodért vív meg, mutasd magadat. |
Valahol meglellek, én megkereslek, |
Hogyha viadalba tégöd nem lellek, |
Várasidról várasidra kergetlek, |
Úgyes tégöd én rabságomba ejtlek." |
165 | Sietséggel készül Kazul, hogy hallá, |
Az császárral szömbe vívni akar vala, |
Deli Mentes egy főtanácsa vala, |
Egy nagy hegyre Kazult felvitte vala. |
Az császárnak mutatá nagy erejét, |
170 | Tengörnek mondá az császár sok népét, |
Tengör módra elnyelné Kazul népét, |
És mutata sok taraszkot, puskás népet. |
"Kegyelmes úr, néped ha arra viszöd, |
Kegyötlenül őket megégettetöd, |
175 | Jobb körülök kabdosván keröngenöd, |
Császár népét gyakor helyön öldöznöd." |
Ottan megfogadá Mentes beszédét, |
Kezdé kerengeni császár erejét, |
Sok helyön öli, vagdalja ő népét, |
180 | Kazul azzal mutattya jelönlöttét. |
De hogy eszt császárnak megmonták volna, |
Kazul szömben viadalnak nem állana, |
Csak kerülök oly igen kapdosna, |
Az császárnak abból nagy kára volna. |
185 | Az császár hogy hallá, hamar indula, |
Babilóniát búába megszállá, |
Hogy mely váras Kazul basáé vala, |
Császár vítatá, és megvötte vala. |
Sok drága kincsöket benne meghagya, |
190 | Sok tevéket, kik viselték, ott hagya, |
Háromezör vitézét benne hagyá, |
Megsebesült sok szolgáit ott hagyá. |
Az Kazulnak országában indula, |
Szép várasokat az császár megszálla, |
195 | Várasokat míg ott vívtatta vala, |
Kazul addég Babilóniát megszállá. |
Rettenének várasban, félemlének, |
Gyakor viadalban sokan veszének, |
Éhség miatt igen megepedének, |
200 | Kazul basátúl kegyelmet kérének. |
Ottan Kazulnak ezen öröme lőn, |
Mert Babilónia meg kezében lőn, |
Császár kincse tevékkel kezében lőn, |
Ki császárnak igen nagy búára lőn. |
205 | Lám, az bennevalókat elbocsátá, |
Minden marhájokat megadattatá, |
Mert az várast hitre megadták vala, |
Otmán hitinek ez ellene vala. |
Ezök igen sietnek császár után, |
210 | Császár bánkódik ő nagy kárvallásán, |
Nagy szép kincsén és Babilló várasán, |
Hogy nagy kisebbség lött nagy méltóságán. |
Sőt azokat mind előhozatá, |
Haragjában ott őnékik eszt mondá: |
215 | Soha nem hallotta és nem olvasta, |
Otmán nemzet várast megadott volna. |
"Várasomat árulók megattátok, |
Nagy kincsemet ellenségnek attátok, |
Mire benne, hogy ti meg nem holtatok, |
220 | Szégyentökre azért ti mind meghaltok." |
Igen hamar őket mind levágatá, |
Ibráin basát hamar elbocsátá, |
Harmada népét véle elbocsátá, |
Fővárasát Kazulnak megszállatá. |
225 | Az Kazul eszt hallá, hamar indula, |
Az császárra oly igen siet vala, |
Szömben véle megvívni akar vala, |
Császár hallá, ezen megrettent vala. |
Diadalmat Kazul kezd rajta venni, |
230 | Szégyent nagyot kezd miatta vallani, |
Vlakoknak kezdé azt parancsolni, |
Ibráint meghívnák hozzá sietni. |
Az Ibráin siet nagy gyorsaságval, |
Mely nap Ibráin megjuta hadával, |
235 | Aznap Kazul akar vívni császárval, |
De hogy érté Ibráint szép hadával, |
Legottan eltére az Kazul basa, |
Az császár hadában Ibráin basa, |
Nagy felszóval eszt kiáltja basa: |
240 | Ne félnének, mert megjött Ibráin basa. |
Ibráim megjutott ki az haddal bír, |
Ebben terek császárnak hamar lőn hír, |
Ibráinra haragvék, ű ugyan sír, |
Akarja megölni, hogy sok néppel bír. |
245 | Ajasz basa eszt hogy kezdé érteni, |
Az császárnak ott eszt kezdé mondani: |
"Ne akarja felségöd most megölni, |
Mert gonoszban kezd az te dolgod lenni. |
Rabja néki tizenkétezör vagyon, |
250 | Ha megértik, urok hogy halva vagyon, |
Azok gazdagok, nagy szép szerrel vadnak, |
Kazul vélök tevéled szömbe álljon. |
Ottan megbánod, hogy Ibráin megholt." |
Eszt az császár ottan jóváhatta volt, |
255 | Ibráin halálának ez oka volt, |
Hogy az császár végre őt megölte volt. |
Lőn az császár el hazaindulatba |
Egynéhán várast megvőn ő utába, |
Kazul vagyon körüle forgódásba, |
260 | Kapdosásban, gyakor ragadozásba. |
Szállá meg az császár Babilóniát, |
Lőtteté, rontatá az ő kőfalát, |
Nagy viadallal megvevé várasát, |
Levágatá mind az bennevalókat. |
265 | Erőssen rakatá Babilóniát |
Háromezör jancsárt, ötezör lovagját |
Benne hagya, nagy sok élést, álgyúját. |
Konstantinápolt meglátá lakóházát. |
Régi időben eszt megprófétálták, |
270 | Utóssó időben csudákat látnak, |
Nagy hatalmok lészön az pogánoknak, |
Nagy bolygások az igaz hitben valóknak. |
Szultán Szulimán császár nagy hatalma |
Nem sok héján mint bölcs Sándor hatalma, |
275 | Az jó Isten már hatalmát megroncsa, |
Az keresztyén népet már feltámaszja. |
Egy úrfiú császártúl megjöttében, |
Nagy bizonnyal beszélé egy kedvében. |
Tinódi Sebestyén deják könyvében |
280 | Ő béírá negyvenhat esztendőben. |
FINIS |