Tóth Árpád: AZ ELVESZTETT KEDVES
Úgy fáj-e, mint hivém?
Ejh! jójszakát cseveg a csíz is
Már a tornác ivén!
Így láttam én ma még,
De holnap mind pattanva kelyhes,
- S lásd, minden szín kiég...
Nyúljak kezed után?
S barát legyek? csak barát már? - jó!
De annak is jut ám
Szivem hadd őrzi görcsösen -,
S hangod, mely ujjong: hulljon még a hó!
Lelkemből nem múl sohasem!
Csak tán csöppnyit puhább,
S csak úgy fogom kezed, mint bárki más,
Csak tán picinyt tovább...