Verseghy Ferenc: 181. A' Prímás Herczeg' Képére.
181. A' Prímás Herczeg' Képére.
E' képre nézvén, érdemes Olvasó!
édes Hazánknak férjfias oszlopát,
Ne tarts, ha sorsod köz vagy alábbvaló,
ha tán ügyednek mostohaságai
ne tarts hatalmas rangra emelkedett
új fénykörétűl. Sínleni látta Ő,
's irgalmat önkint érzeni megtanúlt.
Szemlélte sokszor veszteni a' szelíd
's buzgón sohajtott érte, ha Őnmaga
nem birt ügyével. Hajdani főnemes
garádicsonkint a' magosabbakot
megérdemelvén, a' habozó müvest
Hűség, serénység, isteni félelem,
szelíd igazság, ajtatos irgalom
Óh! tartsd meg Isten! hosszas üdőszakig,
tartsd meg Hazánknak! Hadd különözze meg
Hadd űzze széjjel csalfa homállyait
a' színkedésnek, mellyek az eggyügyűt
erkölccsel a' hűltt istenes életet;
's az érzeménynek mennyei repteit.
édes Hazánknak férjfias oszlopát,
| Relígyiónknak gondos attyát, |
| RUDNAY Herczeget ösmered meg. |
ha tán ügyednek mostohaságai
| méltatlanúl homályosíttyák |
| kéttelen érdemeit nevednek; |
új fénykörétűl. Sínleni látta Ő,
| mint Lelki Pásztor, a' szegénynek |
| oszlopolatlan ügyét gyakorta, |
Szemlélte sokszor veszteni a' szelíd
| Jámbort, kit üldözőbe vettek |
| titkos inassai a' gonosznak; |
nem birt ügyével. Hajdani főnemes
| ágbúl szakadván, nem kerűlte |
| még is az al hivatalt, hogy ebbűl |
megérdemelvén, a' habozó müvest
| biztatni, a' serényt böcsűlni, |
| 's érdemeit megitélni tudgya. |
szelíd igazság, ajtatos irgalom
| fénylettek angyal életének |
| szent nyomainn, valamerre fordúlt. |
tartsd meg Hazánknak! Hadd különözze meg
| a' jámboroknak árva nyáját |
| czinkositúl az agyas gonosznak. |
a' színkedésnek, mellyek az eggyügyűt
| veszélyes útra édesitik. |
| Hadd tegye helyre az elriasztott |
's az érzeménynek mennyei repteit.
| Mert áh! az észt csak a' nemes szív |
| szenteli fel deli béllyegünknek. |
(1821)
