Virág Benedek: LXXXI IVÁN MESTER
LXXXI
IVÁN MESTER
IVÁN MESTER
Mivel a várastól almafája messze volt,
S ahhoz gyümölcsért mindenkor nem küldhetett,
Nem is akart; mert cseléditől félté, Iván
E gondolatra jött: Kiásom én bizony
Azt még ma, s ide ablakom eleibe ültetem;
Innen, ha varrok vagy szabok, ránézhetek,
S ha kell, gyümölcsét is frissében szedhetem.
Dictum factum; Napnyugtakor már új helyén
Állott, s ugyanazon, két vagy három reggelig
Elélvén, ki is aszott. Oh Iván! Iván! (fejét
Öklözvén maga magának), mond hol volt eszed!
Iván, mint látod, mód nélkül bölcselkedett:
Kivánságit sem tudta zabolán tartani.
S ahhoz gyümölcsért mindenkor nem küldhetett,
Nem is akart; mert cseléditől félté, Iván
E gondolatra jött: Kiásom én bizony
Azt még ma, s ide ablakom eleibe ültetem;
Innen, ha varrok vagy szabok, ránézhetek,
S ha kell, gyümölcsét is frissében szedhetem.
Dictum factum; Napnyugtakor már új helyén
Állott, s ugyanazon, két vagy három reggelig
Elélvén, ki is aszott. Oh Iván! Iván! (fejét
Öklözvén maga magának), mond hol volt eszed!
Iván, mint látod, mód nélkül bölcselkedett:
Kivánságit sem tudta zabolán tartani.
