Virág Benedek: VII VÉN OROSZLÁNY, VADDISZNÓ, BIKA, SZAMÁR
VII
VÉN OROSZLÁNY, VADDISZNÓ, BIKA, SZAMÁR
VÉN OROSZLÁNY, VADDISZNÓ, BIKA, SZAMÁR
A vén erőtlen, beteg oroszlány már bizony
Halált várt, amin régi ellenségei
Örűltek, s hogy bosszújokat kitöltenék,
Meglátogatták. Első volt az erdei,
És hegyes agyarral rajta nagy döfést döfött;
Jött a bika, s szegény párán nagy bökést bökött:
S elment. Messzéről látta mindezt a szamár.
Előjött, és nekibátorodván homlokát
Megrúgta. A nagy vad, midőn, úgymond, imént
Amaz jelestek bosszontottak engemet,
Nehezen szenvedtem; tőled, természet buta
Fajzata, hogy tűrnöm kell ezt a bosszús rúgást
Én úgy tekintem, mint a kétszeres halált.
Halált várt, amin régi ellenségei
Örűltek, s hogy bosszújokat kitöltenék,
Meglátogatták. Első volt az erdei,
És hegyes agyarral rajta nagy döfést döfött;
Jött a bika, s szegény párán nagy bökést bökött:
S elment. Messzéről látta mindezt a szamár.
Előjött, és nekibátorodván homlokát
Megrúgta. A nagy vad, midőn, úgymond, imént
Amaz jelestek bosszontottak engemet,
Nehezen szenvedtem; tőled, természet buta
Fajzata, hogy tűrnöm kell ezt a bosszús rúgást
Én úgy tekintem, mint a kétszeres halált.
