Virág Benedek: CSEHINEK
CSEHINEK
Virtute decet, non sanguine niti.
CLAUDIANUS
Nem, hogy arany kertnek szüleménye vagy, oh! nem ez okból
Légyen címereden Párduc, Daru, Tigris, Oroszlány,
Üstökös Eldődid szép tettiket áldom ezekben,
Szoknyás Sándornak, bármint hírdesse magáról,
Így, kit agyonsujtott Ákhilles mérges ököllel,
Ez fitogat paizsán rémítő Párducot, és nyúl
Egynémelly Sasnak tollával kérkedik, aki
Nagynak tartjuk emezt, s majd-majd bámúlva csudállyuk;
Mert kicsinyeknek lenni magunkat
Érezzük. Jer, nyissuk fel szemeinket az érdem
Fényénél, s az igazra találunk.
Aki magát más szárnyaival felemelteti, álljon
Bár Kárpát tetejére, kicsiny lesz.
Aki hazájával jót tett, s a völgynek ölében
Ül, nagy Az ülve is és nemes ember.
Amint kezdetted pályádat, fusd ki; s Apollo
Zöld koszorút fog tenni fejedre.
| Kedvelt meg téged, Csehi, Múzsám. |
| Nap, Csillag, vagy Pálmafa festve; |
| S ritka dücsőségeknek örűlök. |
| Nincsen tiszteletére hazája. * |
| Renyhe Nemes fog örökre maradni. |
| Lappang félékeny kebelében. |
| Sanda bagoly, vagy gyáva ökörszem. |
Mert kicsinyeknek lenni magunkat
Érezzük. Jer, nyissuk fel szemeinket az érdem
Fényénél, s az igazra találunk.
Aki magát más szárnyaival felemelteti, álljon
Bár Kárpát tetejére, kicsiny lesz.
Aki hazájával jót tett, s a völgynek ölében
Ül, nagy Az ülve is és nemes ember.
Amint kezdetted pályádat, fusd ki; s Apollo
Zöld koszorút fog tenni fejedre.
Párisnak, Primus fiának, kinek másodneve vala Alexander, azaz magyarúl Sándor. Ez ragadta el Helenát. (V. B.)
