A Rajk-per
A Rajk-per
A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett szovjet típusú diktatúra nyitányának Rajk László perét szokták megnevezni, bár a totális diktatúra egyik jellegzetességét, a gazdasági élet teljes alárendelését a politikai elképzeléseknek már 1949-ben megkezdték.
A Rajk-per a 30-as évek moszkvai koncepciós pereinek mintájára zajlott le. Moszkvában határozták el Rajk letartóztatását, és pere, majd halálos ítélete, amelyet már előre eldöntöttek, politikai célt szolgált. Nem volt elszigetelt jelenség a "tömbön" belül, hasonló pereket rendeztek Csehszlovákiában, Romániában és Bulgáriában is. Időben egybeesett Jugoszlávia kiválásával a szovjet táborból. Ez a tény jelzi, hogy Moszkva célja a tábor fegyelmének őrzése, a Titoéhoz hasonló "nemzeti" politika üldözése volt. Márpedig ennek magyar letéteményese a "moszkovita" kommunista vezetőkkel szemben a kommunista üldöztetés időszakát otthon átvészelő Rajk László volt, akinek politikai elképzelései egyébként alig különböztek Rákosiétól.
Magyar részről a Rajk ellen folytatott, szovjet "szakértő" bevonásával előkészített eljárás nem nélkülözte a politikai rivalizálás, de a személyes ellenszenv motívumait sem. Rajk László végül annak a rendszernek esett áldozatául, amelyet maga is segített felépíteni. A pernek hosszabb távú következménye volt a leszámolási hullám, amely ekkor vette kezdetét.
A totális diktatúra átszőtte a politika, a gazdaság és a társadalom szintjét, valamint a kulturális és tudományos életet is.
