Hol épüljön vasút?
Hol épüljön vasút?
1839 decemberében az országgyűlés kerületi ülése arra voksolt, hogy Budától Bécs felé a Duna bal partján fusson a vasútvonal. Az alsótábla 1840 februárjában tárgyalta az ügyet, s ők az úgynevezett Középponti Vasút Társaság tervét fogadták el, s javasolták, hogy fusson vasútvonal Pozsonytól az osztrák határig, továbbá Pozsonytól Érsekújváron és Vácon át Pestig, s egy harmadik vonal Pesttől haladjon Debrecenig. E pályák építését egyszerre kell megkezdeni, javasolja az alsótábla. A fenti tervekkel egy időben a bécsiek arról gondolkodnak, hogy Magyarországon is az osztrákhoz hasonló államvasúti rendszer kezdjen kiépülni. Ekkor már sokan cikkeznek a vasútról, köztük Trefort Ágoston, a későbbi kultuszminiszter is, aki ugyanezt az osztrák elképzelést támogatta.
A reformellenzék más vasúthálózat kiépítését javasolta. Úgy gondolták, hogy a legszerencsésebb, ha két, keresztirányú vonal épül ki, az egyik a lengyel határtól halad egészen Fiuméig, a másik az osztrák határtól Erdélyig. Mivel a hazai gabona exportja erősen kötődött Fiuméhoz, s jó út – amint arról a jelen kötet útépítés-történeti fejezetében is olvashatnak – csak Károlyváros és Fiume között húzódott, ezért azt javasolták, hogy a gabona fő szállítási útvonala dél felé legyen maga a Duna, épüljön kikötő Vukovárnál, s építtessen egy vasútvonal Vukovártól Károlyvárosig. Az Alföld terményei a Tiszán, majd a Dunán jutnának el Vukovárig. E tervet támogatta Kossuth Lajos is.
Mint említettük, az alsótábla elfogadta a Magyar Középponti Vasút Társaság elképzeléseit, s a Helytartótanács 1844 januárjában elfogadja alapszabályaikat, s hamarosan az uralkodó is jóváhagyja azokat. Maga a társaság június végén kezdi meg működését, s az igaz ugyan, hogy csak két esztendőre, de kizárólagos jogot kapnak a magyar vasútvonalak megépítésére. Ekkor viszont már felgyorsulnak az események. A vasutat megépítő társaság elnöke Ullmann Móric bankár lett. Az év novemberében az országgyűlés a társaságnak megszavazott egy olyan kamatbiztosítást, amellyel a társaság által kibocsátott részvények mintegy állampapír jelleget öltöttek volna, de e törvénytervezetet az uralkodó nem írta alá. Ennek ellenére a vasútépítési munkálatok 1844 augusztusában, tehát a törvény elfogadása után nyolc évvel megkezdődtek, s hozzáfogtak a Pest-Pozsony és a Pest-Szolnok vasútvonal építéséhez.
