A botanikus kertek
A botanikus kertek
Az egyetemi füvészkert 1771-ben jött létre, 1777-ben Budára, később Pestre került, s mai helyére, a Józsefvárosba 1847-ben telepítették. Akkor hatalmas területen helyezkedett el a kert, több mint tíz hektáron, de az 1890-es klinikaépítések során területe egyharmadára csökkent. Itt nyílt meg az ún. Victoria-ház 1893-ban, ahol a Victoria regia néven ismert brazíliai tündérrózsát is őrizték. E kert emlékét őrizte meg számunkra Molnár Ferenc híres regénye, A Pál utcai fiúk is. Ebben olvashatjuk: "Furcsa, érdekes hely volt ez a nagy üvegház. ( . . . ) Véges-végig nagy levelű, kövér törzsű fák állottak nagy zöld dézsákban. Hosszú ládákban a páfrány és a mimóza tenyészett. A középső rész nagy kupolája alatt pedig legyezőlevelű pálmák meredtek fölfelé, s délszaki növényekből valóságos kis erdő állott itt."
Az országban másutt is létesültek botanikus kertek, gondoljunk csak arra, amelynek alapjait Mária Terézia fia, Ferdinánd rakta le még a 18. században, ez a ma is meglévő sárvári kert. 1850 körül alapíttatott a szarvasi kert, amelyet Bolza József gróf kezdett kiépíteni, s fia, Pál épített tovább. 1860 körül kezdett kialakulni a kámoni arborétum Saághy Mihály és István jóvoltából. A jeli arborétum nagy tudású megtervezője és megalkotója Ambrózy-Migazzi István volt, aki e munkát úgy 1894 táján kezdte el. 1900 táján alakult ki az erdőtelki arborétum mai formája, s ez a lelkes, nagy felkészültségű ifj. Kovács Józsefnek köszönhető.
A Margit-sziget parkosítója, Jámbor Vilmos tervezte meg a múlt században a vácrátóti kertet, s emellett parkot tervezett Pápa, Sashalom, Tura, Pilisszántó és Nagykároly számára. Ő létesítette az első hazai, exóta fákban és cserjékben bővelkedő faiskolát is. A fentiek mellett még szólhatnánk az alcsúti, az agostyáni, a zirci s más arborétumokról, valamint hazánk csodálatos nemzeti parkjairól és védett területeiről, de ízelítőül talán ennyi is elég, hiszen e sok-sok arborétumról, s a többi díszkertről, ma is látogatható történelmi értékű botanikai emlékeinkről – szerencsére – még hosszú-hosszú oldalakon át mesélhetnénk.
Egy lap a híres Waldstein-Kitaibel kézikönyvből
Egy ritka magyarországi növény (rézmetszet 1872-ből)
G. I.
