A kémia tudománnyá válik
A kémia tudománnyá válik
A 18. századi magyarországi vegytan egyik nagy fejezete volt az ásványvíz-, forrásvízelemzés, s e témában íródott az első magyar nyelvű kémiakönyv is. E korszakban még egy kémiai elem, a tellúr felfedezése is magyar tudós nevéhez fűződik. A vegytani kutatások első honi központja a selmeci bányászati tanintézet volt, a másik pedig a tudományegyetem. A 19. században a vegyészek nehezen birkóztak meg a kémia szaknyelvének magyarításával, de erőfeszítéseiket végül is siker koronázta. A múlt század másik ismert vegytani ténye, hogy Irinyi János egy különleges gyufát hozott létre, hogy pontosan milyent, arról is olvashatnak e fejezetben.
Az anyagszerkezet elmélet a 15. században
A vegyészet a 17. században, igaz, még lopva, de bevonult néhány kollégium tananyagába is, kísérleteket mutatott be pl. Hatvani István, az ördöngös debreceni református professzor. Kortársai közül többen gyógyvízelemzéssel foglalatoskodtak, köztük Paterson-Hain János, Eperjes neves, jatrokémiához is értő tudósa, a vas-acetát első előállítója.
