A radioaktivitás
A radioaktivitás
Akkoriban még az is érdekességnek számított, ha valaki tiszta fém-kalciumot és hasonló tulajdonságú stronciumot állított elő, ahogyan azt Lengyel Béla és munkatársai meg is tették, mert terméküket még az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták. Elsők között figyelt fel Lengyel a radioaktivitásra, s nála doktorált e témakörben Götz Irén 1911-ben, aki később Madame Curie munkatársa lett Párizsban. Az első női vegyészdoktor egyébként Kovács Laura volt, ő Thannál doktorált, Buchböck Gusztávnál szerzett doktorátust 1910-ben Breitner Thyra, s őt követte a neves könyvtári szakember, Dienes László felesége, Götz Irén. Mosonmagyaróváron született 1889-ben, középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, s ezután iratkozott be a Tudományegyetemre. Cikkei is jelentek meg a Magyar Chemiai Folyóiratban. Ezután elnyert egy ösztöndíjat, s eljutott Madame Curie laboratóriumába, ahol már egy másik magyar szakember is dolgozott, Szilárd Béla. Götz Irén ismét publikál, ez alkalommal 1912-ben a La Radiumban. Egy fiatal könyvtáros, Dienes László akkor épp Párizs könyvritkaságait búvárlotta. Találkozásukból házasság lett. Budapestre visszatérve Götz Irén nehezen kapott állást, s csak 1919 áprilisában kapott katedrát, férjét pedig népbiztossá nevezték ki. A Tanácsköztársaság bukása után menekülniük kellett. Bécsbe kerültek, majd Kolozsvárra, s az utóbbi helyen alapította 1926-ban Dienes László a Korunk című folyóiratot, amelyben felesége is publikált Einsteinről és Madame Curie-ről, az elemek átváltozásáról, s a modern kémia alapjairól. Következő állomáshelyük Berlin, majd ezt követi Moszkva. Götz Irén három gyermeket nevelt. Koholt vádak alapján őt is, mint oly sok magyar tudóst, bebörtönzik. 1941-ben szabadul valamelyik orosz börtönből, s nem sokkal később meghal tífuszban. Dienes László túlélte e nehéz időszakot, s 1945 decemberében visszatért Budapestre, ahol a Fővárosi Könyvtár igazgatójává nevezték ki.
