Kolozsvári és bécsi nyomtatványok
Kolozsvári és bécsi nyomtatványok
A következő hazai nyomda Kolozsvárott alakult 1550-ben, amelyet Hoffgreff György és Heltai Gáspár alapított, s 1559-től az utóbbi vezetett. Heltai egy erdélyi szász családból származott, s legalább 40 éves volt, amikor elkezdett magyarul tanulni, ennek ellenére neki köszönhetjük az egységes magyar helyesírás kialakítását, továbbá azt, hogy szinte a teljes bibliát lefordította magyarra, a Mózes öt könyvét tartalmazó kötete 1551-re már meg is jelent, folytatása pedig 1565-re készült el. Magyarul adta közre Ezópus meséit, s Bonfini nyomán magyarul írta meg 1575-ben Magyarország történetét. Szerkesztésében készült el a 13. századi váradi tüzesvaspróbák jegyzőkönyve is, amely a magyar jogtörténet fontos forrása, s amely Martinuzzi költségén jelent meg. E nyomda terméke Sztárai Mihály hitvitázó komédiája is – magyar nyelven.
Brassóban 1551-ben jelenik meg Kyr Pál műve az egészség megtartásáról, majd a következő évben Heltai ad ki egy szellemes könyvet ugyanerről a témakörről "Az részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról" címmel. Hamarosan elkészül Tinódi históriás éneke is.
1558-ban Bécsben Bornemisza Szophoklész-fordítása lát napvilágot, Zsámboki pedig a történetíró Ransanus kéziratát rendezi sajtó alá. A magyaróvári nyomdában Huszár Gál prédikációs gyűjteménye magyarul készül, ő a lutheri reformáció előharcosa volt, s két éven át nyomtatott itt, a következő évben Kassán próbálkozott, majd 1561-ben Debrecenben alapított nyomdát. Innen is tovább vándorolt, s 1573-ban Komjátin találkozunk a nevével.
Krakkóban 1559-ben jelenik meg az első magyar nyelvű világkrónika Benczédi Székely István jóvoltából. Kolozsvárott 1560-ban nyomattatik a Zsoltárok könyvének első teljes magyar fordítása, a következő évben Bécsben jelenik meg az első magyar nyelvű katolikus vitairat, 1562-ben pedig az első magyar nyelvű katolikus káté.
