A HISTORIZÁLÓ ÉPÍTÉSZET JELLEMZŐI
A HISTORIZÁLÓ ÉPÍTÉSZET JELLEMZŐI
A három korszak közül a legproblematikusabban meghatározható, mivel a klasszicizmus és a romantika is a historizálás egy formájának tekinthető. A korai historizálás azonban a történeti stílusok archeológiai pontosságú másolására törekszik, többnyire csak a homlokzatok kialakításában, akár neoreneszánsz, neobarokk vagy neogótikus épületekről van szó. A történeti stílusok időben egymás utáni másolása felgyorsul, majd fokozatosan megindul keveredésük, amit a módszerről eklektikának (jelentése: össze nem tartozó dolgok összekeverése) nevezünk, és a század végére domináns jelenséggé válik. A tér- és alaprajzi rendszer kialakítása általában független az épületen alkalmazott történeti stílustól, mivel olyan épülettípusokat alkalmaztak, amelyek a választott korban még nem is léteztek, melyeket a 19. század szükségletei teremtettek meg.
A Magyar Nemzeti Múzeum Alt Rudolf vízfestményén 1847-ben és ma. Tervezte Pollack Mihály, épült 1836-46 között
