A Dunántúli-középhegység

Full text search

A Dunántúli-középhegység
A Keszthelyi-hegységtől a Pilisig húzódó, harántirányú árkokkal tagolt, 5-700 méter magas hegyvidék messziről származik: valahol a Dél-Alpok vidékén keresheti igencsak összetöredezett kőzetanyagának rokonait. Legnagyobb részét a földtörténet középidejében lerakódott üledékes kőzetek, mindenekelőtt mészkövek építik fel. Peremén itt-ott óidei kőzetek is kibukkannak, egynémely csúcsát pedig fiatal bazaltsapka, délen a Tapolcai-medencét a jól ismert bazalt tanúhegyek ékesítik.

Sasbérces mészkőhegység: a Csókakő a Vértesben
A csupasz mészkőszikláiról, trópusi karsztformáiról, vöröshomokkövéről vagy bazalt tanúhegyeiről ismert Dunántúli-középhegység fő tömegében különböző magasságba kiemelkedett mészkő- és dolomitrögökből épül fel, s a kőzetekben megmutatkozó egyveretűség, mint látni fogjuk, egyszersmind a hegység szerkezetében, sőt tájainak mai arculatában is testet ölt. A harántarányú, északnyugat-délkeleti árkokkal feltagolt hegyvidék a Keszthelyi-hegységtől a terebélyes Bakonyon (legnagyobb területű középhegységünkön), a Vértesen, a Gerecsén és a Budai-hegységen át a Dunára néző Pilisig tart. (Itt emelkedik az egész középhegység legmagasabb pontja, a 757 méteres Pilis-csúcs.) A Pilistől északra – domborzatilag szerves folytatásaként – a Visegrádi-hegység már vulkáni kőzetekből épül fel (formakincse is más); így annak ellenére, hogy a fiatal, pleisztocén Dunakanyar a Dunántúlhoz csatolta, az Északi-középhegységnél mutatjuk be.

Földtani hossz-szelvény a Bakonyon és a Mecseken keresztül (nagyítható)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť