Mit jelent a madár éneke?
Mit jelent a madár éneke?
A tágabb értelemben vett rigófélékhez tartoznak legszebb hangú énekeseink, köztük a fülemüle (Luscinia megarhynchos), mely akár a világelsőségre is joggal pályázhatna. Miért énekel a fülemüle? – teszik fel gyakran a kérdést, és a válasz nagy általánosságban valamennyi rigófélére, poszátára, nádiposzátára, füzikére stb. is érvényes. Valamikor azt gondolták, hogy a hím hűséges férj módjára énekével igyekszik szórakoztatni fészkén ülő, a tojásokon bizonyára szörnyen unatkozó párját. A valóság ezzel szemben az, hogy a madáréneknek két nagyon fontos biológiai funkciója van. Amikor a fülemülék április első felében megérkeznek Afrika középső tájairól, először mindig a hímek bukkannak fel a költőhelyeken, ahol területet (territóriumot) foglalva énekelni kezdenek. Messzire hangzó, csattogó dalukkal tojót igyekeznek magukhoz csalogatni, de miután többen vannak, mint amazok, igyekezniük kell, hacsak nem akarnak arra a szezonra hoppon maradni. Ha aztán a várva várt tojó megérkezik, a fülemüle éneke, amit mi továbbra is ugyanolyannak hallunk, megváltozik, fenyegető üzenetet tartalmaz a szomszédok felé. Az üzenet lényege emberi szavakra fordítva valahogy így hangzana: ez az én területem! Át ne lépd a határt, mert pórul jársz!
A territóriumok határai a mi számunkra természetesen láthatatlanok, de a tulajdonosok nagyon is számon tartják. Ha például vázlatot készítünk egy parkról, és oda naponta többször is bejelöljük azokat a pontokat, ahol a hangjuk alapján könnyen felismerhető erdei pintyek (Fringilla coelebs) énekelnek, majd ezeket a pontokat összekötjük, nyomban előtűnnek a láthatatlan határok. A borvörös mellű, szárnyaikon nagy fehér "tükröt" viselő hímek ugyanis hol itt, hol ott, de többnyire a határ közelében énekelnek, ezzel is jelezve annak sérthetetlenségét a szomszédok felé. Más madarak, cinegék, vörösbegyek bántatlanul beléphetnek, de jaj annak az erdei pinty hímnek, amelyik oda merészkedik.
