A gombák és csoportjaik
A gombák és csoportjaik
Azokat a gombákat, amelyek elhalt szervezetek szerves anyagaival táplálkoznak szaprofita, azokat, amelyek élő szervezetekével, parazita gombáknak nevezzük. Harmadik csoportjuk az úgynevezett szimbionta. Ezek olyan gombák, amelyek más élőlényekkel szoros kapcsolatban együtt élnek oly módon, hogy az mindkét fél számára hasznos. Ilyen a gombák és a moszatok együttélése zuzmó formájában.
Két fő csoportjuk van, a nyálkagombák és a valódi gombák. A nyálkagombáknak nincs sejtfaluk, ezért vegetatív tenyésztestük amőbaszerű, alakváltoztató mozgású és a szerves anyagot körülfogva bekebelezéssel (állati módon) táplálkoznak.
A valódi gombáknak általában kitinből álló sejtfaluk van, tenyésztestük (micelium) elágazó fonalakból (hifa) áll, amelynek nagyobb része a talajban (szaprofiton) vagy élő növényben, állatban, emberben (parazita) él. Szabad szemmel leginkább csak a termőtesteket és egyéb spóraképző képleteket (sporangiumok, konídiumtartók) látjuk.
A gombák spórákkal szaporodnak. Ivaros szaporodásmódjuk a törzsfejlődés folyamán fokozatosan redukálódott. A jelenleg legfejlettebbnek tekintett csoportjuknál, a bazidiumos gombáknál, ahová a legtöbb ehető gombánk, például a csiperke, illetve sampion is tartozik, az ivaros folyamat már nem látható. A gombák változatos ivartalan szaporodásformái a tömeges elterjesztést szolgálják.
Korhadt nyárfatönkön csoportosan nő a tigris mintázatú, kalapos, bazidiumos gomba, a nyárfagomba
