A magyar avantgárd
A magyar avantgárd
A 20. század elején egész Európában új művészeti mozgalmak léptek fel. A művészek csoportokba szerveződtek, programokat, manifesztumokat bocsátottak ki, szokatlan viselkedésükkel leptek meg. Általában szakítást hirdettek a századvég édeskésnek érzett szépségkultuszával – új, őszinte és nyílt, a technika évszázadához méltó művészetet akartak megteremteni, a magas művészet és a tömegművészet közötti különbséget eltüntetve, a legszélesebb közönséghez akartak szólni. Az elavultnak tartott társadalom ellen is lázadtak, új társadalmat, Új Embert akartak kiformálni. Ezeket a mozgalmakat összefoglalóan avantgárdnak (a, m. élcsapat, elővéd) nevezik.
Kassák és első felesége, Simon Jolán
Az avantgárd első nagy hulláma 1905 és 1930 köztre tehető. A különböző országokban különböző jellegű művészeti mozgalmak alakultak ki, így először a német expresszionizmus (expresszió – a. m. kifejezés), az olasz futurizmus (futuro – a. m. jövő), az orosz absztrakció (a. m. elvonatkoztatás), majd az első világháború idején a dadaizmus (dada – a. m. hintaló), az 1920-as évek elején a francia szürrealizmus (sur realité – a. m. valóságon túli). Ezek a mozgalmak nemzetközinek és művészetközinek tartották magukat, egyszerre jelentkeztek képzőművészetben, zenében, táncban és irodalomban, utóbb építészetben és filmben. Ma úgy tartjuk, hogy az avantgárd művészi eszközökkel, lehetőségekkel, új formákkal gazdagította, sőt teljesen átalakította a kor művészetét.
Kassák és a magyar avantgárd kezdetei
Avantgárd törekvések az 1920-as években
Posztavantgárd kezdemények
FÜST MILÁN (1888-1967)
