A magyar nyelv története
A magyar nyelv története
A magyar nyelv akkor kezdte meg önálló életét, amikor az obi-ugorok (vogulok és osztjákok) észak felé eltávolodtak az őshaza területéről, s ezzel kettészakadt a többé-kevésbé egységes ugor alapnyelv. Tehát hozzávetőleg háromezer évre tehetjük az önálló magyar nyelv életének korát.
1300 előtt keletkezett az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom. Csak 1922-ben találták meg a belgiumi Leuven egyetemi könyvtárában. 1982 óta őrzik Budapesten
A hosszú évszázadok alatt nyelvünk nagyon sokat változott. Részben kicserélődött, még inkább kibővült hangjaink rendszere. A belső szóteremtés útján, nem kevésbé a minket közelről-távolról körülvevő idegen nyelvek hatására, azokból átvéve megszaporodott a szókincs, kiteljesedett a nyelvtani rendszer. Belső, öntörvényű fejlődési folyamatok, a nyelvjárások kölcsönhatásai, a történelmi, gazdasági, társadalmi mozgások, a kulturális hatások (elsősorban a latin és a német) alakították, formálták meg mai magyarságunk nyelvét.
Ősmagyar kor: a honfoglalásig
Ómagyar kor: Mohácsig
Középmagyar kor: a felvilágosodásig
Újmagyar kor: napjainkig
NEVEINKRŐL
