A zenei barokk és klasszicizmus
A zenei barokk és klasszicizmus
Amikor a török megszállás alól felszabadult országnak annyi mással együtt zenei életét is restaurálnia kellett, e feladat 1700 körül már nemcsak újjáépítést, hanem új építést kívánt: az európai barokk zenegyakorlat meghonosítását. Nem csoda, ha ehhez külföldi ihletésre, mintára, sőt külföldi zenészekre volt szükség, mivel még a 17. században legfejlettebb felvidéki zeneélet sem volt elég alap ehhez az építkezéshez.
Esterházy Pál nádornak, a rezidenciális zeneélet megalapítójának, a Harmonía Caelestís alkotójának arcképe. Rézmetszet
Elsősorban az egyházak voltak hivatottak és alkalmasak a korszerűbb zenei műveltség betelepítésére. A 18. század elején néhány, a század közepén mind több katolikus püspökség gondolt arra, hogy a székesegyházi liturgiát méltó zenével ékesítse, s követte őket néhány fejlettebb város nagytemploma is. Pozsony, Pécs, Győr, Fehérvár, Pest, majd Veszprém, Szombathely, Eger alapítja meg zenei együttesét, eleinte zömmel idegenből szerződtetett zenészekkel. Milyen összetételű volt egy-egy ilyen zenei együttes, és milyen zenét játszott? Szerencsére nem vagyunk találgatásra utalva, mert a gazdasági feljegyzések és a megmaradt kottatárak elég világos képet adnak erről.
Templomi zenészek
A világi zenei műveltség terjedése
A zeneértő főnemesség
Az "elmaradott" középosztály
