KISEBBSÉGI MAGYAR IRODALMAK (Czine Mihály)
KISEBBSÉGI MAGYAR IRODALMAK
(Czine Mihály)
(Czine Mihály)
Az első világháború végéig egységes mederben létezett a magyar irodalom. A magyar írók – ha akarták – mind Magyarországon élhettek, a központi irodalmi áramlatokba nehézség nélkül kapcsolódhattak. Az első világháború, illetve Trianon után azonban eszmei és földrajzi széttagozódás következett.
A hatalomra kerülő erők elől sokan emigrációba kényszerültek; Trianonnal már-már bekövetkezni látszott Ady fájdalmas jóslata a szétszóródásról. A békeszerződésekben megvont új országhatárokon kívülrekedt a magyarság jó harmada. Romániához mintegy kétmillió, Csehszlovákiához egymillió-egyszázezer, a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz ötszázezer magyar került.
Benedek Elek (jobbról) újságot adott ki, irodalmi esteket szevezett, egységbe kívánta fogni az erdélyi magyar költőket és írókat. A „csapatá”nak tagjai: (balról) Szentimrei Jenő, (álló sorban, balról) Tamási Áron, Dsida Jenő, Szentimreiné Frenczy Zsizsi, György Dénes, Bartalis János
Irodalomteremtő erőfeszítések
A romániai magyar irodalom indulása
Erdélyi Helikon
A Korunk
Realizmus, népiség
A csehszlovákiai magyar irodalom
A jugoszláviai magyar irodalom
A „pécsiek”. Az Út, a Kalangya
A Híd
