A nyelvi megújhodás színterei
A nyelvi megújhodás színterei
A felvilágosodásnak a szellemi felemelkedést zászlajára tűző eszméi a művelődés számos területén indítottak el addig nem vagy csak kevéssé érvényesülő folyamatokat, melyek a magyar nyelv ápolásának, fejlesztésének ügyét különböző színtereken szolgálták. Magyar nyelvű hírlapok indultak előbb Bécsben, majd hazai földön, melyek a nyelvkérdést buzdítással, pályázatokkal, híranyaggal segítették a közérdeklődés szintjére emelni és ott megtartani. Pest-Budán, majd Kolozsvárott a magyar nyelvű színjátszás lelkes hívei az élő magyar szó erejével hatottak a polgárság érzületére. A magyar nyelv fokozatosan teret nyert az alsó fokú oktatásban, felsőbb iskolai szinteken e tekintetben különösen a református kollégiumok jártak az élen Pápán, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsvárott, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen. A Nagyszombatról Pest-Budára költöztetett egyetemen ugyan még jó ideig a latin és a német nyelv uralkodott, de 1792-ben Vályi András vezetésével az egyetemen magyar nyelvet és irodalmat oktató tanszék alakult. A tudományokban egyébként is mozdult ez irányban valami: például mind több, főként természettudományi szerző jelentette meg művét magyarul. Számos magyar városban alakultak olyan diáktársaságok, melyek kifejezetten a magyar nyelv és irodalom művelését tekintették céljuknak: közöttük is kiemelkedett széleskörű nyelvfejlesztő terveivel az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság.
