Mesterséges beszédhangok
Mesterséges beszédhangok
A beszédhangok első sikeres mesterséges előállítása Kempelen Farkas nevéhez fűződik (1791). Kempelen, beszélőgépének építése során, számos, napjainkban is érvényes megállapítást tett a beszédhangokkal kapcsolatosan. A modern, számítógépes beszédelőállítással nem csak beszédhangokat és rövid mondatokat hozhatunk létre, mint Kempelen tehette 200 évvel ezelőtt; napjaink „beszélőgépei” már hosszú szövegek azonnali kimondására is alkalmasak. A mesterségesen előállított beszéd a tudományban és a gyakorlat számos területén hasznosítható.
Kempelen Farkas „beszélő gépe”
A beszédhangok ejtési hibái
Artikulációs hibáról akkor beszélünk, ha a beszédhang ejtése nem felel meg a magyar nyelvre jellemző képzési követelményeknek. A hátul képzett, alig pergetett r mássalhangzó (a francia r beszédhanghoz hasonló hang) a magyarban artikulációs hiba, raccsolásnak nevezzük. Nemegyszer tapasztalható, hogy a beszélő a sziszegő, susogó hangokat (pl. sz, s, z, cs) a két fogsora között, selypesen képezi, e jelenség a köznyelvben mint pöszeség, selypítés ismeretes. A hibás artikuláció javítását a logopédus tanár végzi. A beszédhangok elnagyolt képzésének vagy az időtartamok pontatlan megvalósításának korrekciójával a beszédtechnika foglalkozik
Artikulációs hibáról akkor beszélünk, ha a beszédhang ejtése nem felel meg a magyar nyelvre jellemző képzési követelményeknek. A hátul képzett, alig pergetett r mássalhangzó (a francia r beszédhanghoz hasonló hang) a magyarban artikulációs hiba, raccsolásnak nevezzük. Nemegyszer tapasztalható, hogy a beszélő a sziszegő, susogó hangokat (pl. sz, s, z, cs) a két fogsora között, selypesen képezi, e jelenség a köznyelvben mint pöszeség, selypítés ismeretes. A hibás artikuláció javítását a logopédus tanár végzi. A beszédhangok elnagyolt képzésének vagy az időtartamok pontatlan megvalósításának korrekciójával a beszédtechnika foglalkozik
