NYOMDÁSZAT ÉS KÖNYVKIADÁS (V. Ecsedy Judit–Rozsondai Marianne)
NYOMDÁSZAT ÉS KÖNYVKIADÁS
(V. Ecsedy Judit–Rozsondai Marianne)
(V. Ecsedy Judit–Rozsondai Marianne)
A könyvnyomtatás a 16. század folyamán kezdte felváltani a kéziratosságot. Ez nem egy csapásra történt, és az egyes műfajok nem is egyformán találták meg útjukat a nyomdához. Régi nyomtatványaink jelentős hányada iparművészeti tárgy, különösen vonatkozik ez az egyedi kézművesi termékként készített díszes könyvkötésekre.
Az első nyomdától (nálunk 1473-tól) nagyjából 1800-ig számítható a könyvnyomtatás kézműipari korszaka.
Más iparágakhoz és művészetekhez hasonlóan a könyvnyomtatás és kiadás fejlődését is döntően meghatározza az ország társadalmi és anyagi fejlettsége és az ország történelme. Magyarország esetében az a különleges helyzet következett be, hogy a rendkívül korai első nyomda alapításával néhány fejlett és gazdag európai országot is megelőztünk, míg a rövid életű ősnyomdák után félszázad telik el anélkül, hogy Magyarországon újabb nyomda létesülne.
A történelmi és gazdasági adottságok miatt a tipográfia nem verhetett tartósan gyökeret nálunk, az első nyomdák (Andreas Hess és az ú. n. Confessionale nyomdája) létrejöttét nem a társadalmi igények sürgették, hanem Mátyás udvarában az európai korszellemet magukévá tevő humanista főpapok törekvései. E két korai műhelynek (1472–1473 ill. 1477–1478) öt ősnyomtatványa ismeretes, köztük a legkiemelkedőbb az Andreas Hess által nyomtatott Chronica Hungarorum.
Mohácsot követően Magyarország másfél évszázadra három részre szakadt és e három rész fejlődése egymástól teljesen eltérően alakult. Mindehhez járult a szinte ugyanekkor bekövetkező és legalább ilyen eltéréseket eredményező vallási megosztottság. A rövid életű ősnyomdák léte nem válthatta le a kéziratosságot, hanem az a 16–17. század folyamán fokozatosan valósult meg. A nyomtatást, mint eszközt, először nem a szépirodalom, hanem a reformáció indíttatására az anyanyelvű vallásos irodalom használta ki (bibliafordítások, hitviták, énekeskönyvek).
A Heltai-nyomda jelvénye: cserépben olajág 1593
Az első magyarországi nyomda nyomtatványaiból: a dedikációja (Buda, 1473)
Hitújítók és vállalkozók
Mesterség és művészet
Díszített könyvkötések
Aranyozott remekek
Görgetősök és legyeződíszesek
