ZRÍNYI MIKLÓS (Király Erzsébet)
ZRÍNYI MIKLÓS
(Király Erzsébet)
(Király Erzsébet)
Zrínyi Miklós nem csupán az irodalom klasszikusa, hanem a civilizációtörténet kiemelkedő, sőt kivételes személyisége is. Mind a magyar, mind az európai kultúra összefüggéseiben teljesen korának fia. Zrínyi 1620-ban, Ozaly várában született, magyar és horvát ősi család sarjaként. Dédapja, Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse (†1566) egyúttal a család vagyonának, rangjának is megteremtője volt. A költő Zrínyi kora kiemelkedő politikusa, a törökellenes harcok hadvezére. 1664-ben vadászaton halt meg.
Műveltségének alapelemeit jezsuita iskolában szerezte, ezt gondosan tervezett, egyéni hajlamot és közösségi célt szolgáló olvasmányanyaggal, személyesen szerzett tapasztalatokkal és információkkal szüntelenül gyarapította, amelyek az akkori Európa és Magyarország politikai jelenét és történelmi múltját egyaránt át akarták fogni. Ennek az élet- és tudásanyagnak az értelmezését, felhasználásának módját pedig az arisztokrata, a főméltóság, a nagyúr világi politikai küldetéstudata és szerepvállalása határozta meg. A hit, a haza és a király védelmében kitűnt elődök fényes hagyományát is ennek a küldetésnek megfelelően teljesítette ki: egyrészt a hazát szolgáló, következetes politikai és személyes hősi életprogram formájában, másfelől az írott és kimondott szó erejével, az egyéni és a kollektív hősi példa megteremtésével, megéneklésével. „Nem röjtöm Istentül vett talentumomat”: az írás teher és gyönyörűség egyszerre, „mulatság” és kötelesség.
Zrínyi és csáktornyai vára. 17. századi német rézkarc. Az arckép körül a költő jelmondata: „Jó szerencse, semmi más”
Zrínyi az 1660-as években
Zrínyi: személyiség és mű
Zrínyi és a barokk hősi képlet
Az Adriai tengernek Syrenája és az emberi kultúra
Elmélet, modell, ékesszólás
