Más könyvtártípusok
Más könyvtártípusok
Széles gyűjtőkörű nagykönyvtáraink mellett igen fontos szerepet játszottak szakkönyvtáraink is. Közülük legrégebbi a keszthelyi Helikon volt, melynek alapjait a Festetics család a 18. század elején vetette meg. A reformkor végén, 1846-ban jött létre a József Ipartanoda, a mai Műegyetem elődje. Könyvtárának felállítását a szabadságharc bukása után kezdték meg. Az állomány fejlesztésére csak a beiratkozási díjakat lehetett felhasználni. 1867-ben nevezték ki az első főfoglalkozású könyvtárost, s két évvel később nyitották meg az intézményt a hallgatóságnak is. A gyorsan fejlődő mérnöki oktatás széleskörű tudományos irodalmat igényelt, s a Műegyetem könyvtára kiválóan megfelelt ennek a feladatnak. Amikor a második világháború után a közgazdasági kara önállósult, az új Közgazdasági Egyetem megkapta könyvanyagának egy részét is, az eredeti gyűjtemény így két felsőoktatási intézmény tudományos munkáját segíti napjainkban. Szakkönyvtárakká váltak a pesti egyetem önállósuló kari és tanszéki könyvtárai is, aminek az eredeti oka az volt, hogy az oktatás nem egy helyen folyt, a szakirodalmi tájékoztatásra viszont mindenhol szükség volt.
A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára
Teológiai szempontból feltétlenül szakkönyvtáraknak kell tekintenünk nagyhírű egyházi könyvtárainkat többek között, melyek azonban a világi művek jól összeválogatott gyűjteményei is, nem beszélve a nemzeti múlt számtalan, ezekben őrzött tárgyáról és dokumentumáról.
