Ligetek és bokros területek
Ligetek és bokros területek
Fontos szerepet kapnak a nyílt területeken zöldellő kisebb-nagyobb akácosok, nyárfaligetek és bokrosok is, elsősorban azzal, hogy búvóhelyet, a madarak esetében fészkelőhelyet nyújtanak számos olyan fajnak, melyek a réteken, legelőkön vagy az agrárkultúrákon szerzik mindennapi táplálékukat. A mezsgyék, bokrosok és erdőfoltok pihenőhelyet nyújtanak az őzeknek éppen úgy, mint a fácánoknak, amelyek napközben a nyílt területeken táplálkoznak, de esténként a fák ágaira gallyaznak fel. Az Alföldön élő borzok ezekben az erdőkben készítik föld alatti járataikat, innen indulnak alkonyati portyautaikra a rókák, de a nyárfák odúiban költenek azok a szalakóták is, amelyekkel napközben a mezők felett húzódó villanyvezetékeken találkozhatunk. A vészesen megfogyott hazai fogolyállománynak ugyancsak égető szüksége van a kisebb-nagyobb bokorfoltokra, különösen az ínséges téli időszakban, amikor a fehér felületen sokkal nehezebb a ragadozók elől elmenekülniük. A kis erdők és bokrosok tehát szerves részét alkotják a nyílt területeknek, melynek jellemző állatfajait a következőkben mutatjuk be.
A nyílt területeken napközben is láthatunk őzeket
A fácánkakas tollruhája feltűnő, csillogó, a tyúk színei sokkal egyszerűbbek
