Városok, falvak
Városok, falvak
Az ember falvakat, városokat épített, és ezzel, anélkül, hogy tudta vagy akarta volna, élőhelyet, fészkelőhelyet kínált számos madárfajnak is. Ki gondolná például, hogy Budapesten, a Parlament padlásterén több vörösvércsepár is fészkel? Mások, például a sarlósfecske vagy a gyöngybagoly, annyira jól érzik magukat az emberi környezetben, hogy kizárólag városokban, falvakban költenek.
Amikor az ember megjelent a földön, nyomban megkezdte környezetátalakító munkáját. Ez a tevékenység annak idején természetesen még aligha jelentett komoly kihívást az állatvilág számára, az utóbbi évszázadok folyamán azonban hihetetlenül felgyorsulva olyan alapvető ökológiai változásokat hozott magával, amelyekhez az állatoknak szükségképpen alkalmazkodniuk kellett. Könyvünkben urbanizált környezeten értjük a várost, a falvakat, a tanyákat, tehát az emberi településeket és a hozzájuk szervesen csatlakozó kerteket és parkokat. Az urbanizált környezetnek ma már jellemző, sajátos élővilága van, szélsőséges esetben például egyes madárfajok hazánkban, de egész Közép-Európában csak az ember közelében, falvakban, városokban költenek.
Városi kertekben sem ritka látvány a sün
