A Krónikáktól a felvidéki professzorokig (Hevesi Attila)
A Krónikáktól a felvidéki professzorokig
(Hevesi Attila)
(Hevesi Attila)
A Kárpát-medence megismerésében nemcsak magyar és a medencét lakó más népek írástudói, hanem a kívülről ide látogató „tudós utazók” is részt vettek. Az 1918-ig a magyar szentkorona országaiban élt nem magyar földtudósok munkássága egyaránt része a magyarországi földtudományoknak és az illető népekének. Hasonlóképpen a külföldön, a mai Magyarország határain kívül élt (élő) magyar kutatók munkássága is szerves alkotó eleme a hazai földtudományoknak.
A Kárpát-medencéről és környékéről való legkorábbi, ókori „földleírások” Strabóntól maradtak ránk (élt a Krisztus születése előtti, illetve utáni évszázadban). Ezek azonban a 15. századig ismeretlenek voltak Magyarországon. Ugyancsak a Krisztus előtti, majd az azt követő századokból ismertek a Kárpát-medence első térképi ábrázolásai, amelyekről bővebben a következő fejezetben olvashatunk. Idriszi (1100–1166) Kárpát-medencére vonatkozó leírásait (1153, bennük többek között Eger városa is szerepel!) születésük idején szintén csak az arab világ ismerhette.
)
John Speed Magyarország-térképének részlete (1626)
Az első országleírók
Földleírás a török hódoltság első felében
Pázmán, Frölich és Apáczai alapvetése
Felvidéki professzorok a 17. század végén
