Ércek (Zelenka Tibor)
Ércek
(Zelenka Tibor)
(Zelenka Tibor)
Az előző oldalakon bemutatott kőzetek sorát most a jelentős fémtartalmú kőzetekkel, azaz az ércekkel folytatjuk, elsősorban a mai Magyarország területére összpontosítva. A Kárpát-medence legjelentősebb – metaszomatikus és hidrotermás – ércesedései kisebb részt a variszkuszi, nagyobbrészt az alpi hegységképződés során, szubdukciós zónákhoz, transzform törésekhez kapcsolódva jöttek létre.
A kárpát-pannon térség fémhordozó ásványkincseit keletkezésük eredete és részben kora szerint három nagy csoportra oszthatjuk. A variszkuszi, mészalkáli jellegű intrúziók (plutonok) csúcsi részén hidrotermás, teléres ólom-cinktelepek alakulhattak ki (pl. Velencei-hegység, Gömör-Szepesi-érchegység). Az óharmadidőszaki plutonok karbonátos kőzetekkel való érintkezésénél vas-, réz-, ólom- és cinkércek metaszomatikus telepei jöttek létre (pl. Szabadbattyán, recski mélyszint, Bánát). A miocén-pleisztocén belső-kárpáti vulkáni koszorú hegységeiben (Selmeci-, Körmöci-hegység, Börzsöny– Cserhát–Mátra, Eperjes–Tokaji-hegység, Vihorlát–Avas–Gutin, Erdélyi-érchegység és Kelemen–Görgényi-havasok–Hargita) az egykori kitörési központokhoz kapcsolódva jelentős hidrotermás utóvulkáni működés ment végbe, színes- (réz, ólom, cink) és nemesérc- (arany, ezüst) telepeket létrehozva.
