A növényzet kulcsszerepe
A növényzet kulcsszerepe
Adott terület életföldrajzi jellemzésére, illetve hovatartozásának eldöntésére inkább alkalmas az ott élő flóra és vegetáció elemzése. Más szóval a növényföldrajzi leírás fontosabb a kérdéses terület biogeográfiai jellemzéséhez. Ezt könnyű belátni: a növényzet – helyhezkötöttségéből adódóan – markánsabban tükrözi az élőhely életföldrajzi jellegzetességeit, mint a helyét (és élőhelyét) változtatni képes állatok többsége. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a parlagi sas Magyarországon a középhegységek nagykiterjedésű zárt erdeiben fészkel, ugyanakkor táplálékhelyéül a nyílt, füves élőhelyek szolgálnak. Vagy vegyük például költöző madaraink közül a fehér gólyát, amely az év egyik felét (ősztől tavaszig) a trópusi Afrikában tölti.
Az északi tajgaerdők dagadólápjait alkotó tőzegmoha (Sphagnum)-fajoknak több képviselője is megtalálható hazánkban
Nyugati határvidékünk néhány pontján fordul elő a fecsketárnics (Gentiana asclepiadea), amely a szomszédos Alpokban és Kárpátokban még gyakorinak mondható
