Éghajlatunk jövője (Bartholy Judit)
Éghajlatunk jövője
(Bartholy Judit)
(Bartholy Judit)
Az éghajlat esetleges jövőbeni változásának becslése napjaink egyik legsürgetőbb tudományos kérdése. Az éghajlatváltozás tanulmányozásához megbízható mérési adatsorokra van szükség. Éghajlatunk lehetséges jövőbeni alakulását klímamodellekkel szimulálják.
A kutatók által előrejelzett globális felmelegedés a hazai vizsgálatok szerint a jövő század első felében a Kárpát-medencében is érvényesül; térségünkben az évi csapadékmennyiség csökkenésére, az aszályhajlam növekedésére számíthatunk.
Az éghajlatváltozási tendenciák előrejelzése az éghajlati adatbázis folyamatos fejlesztésén, s a hosszú hőmérsékleti, csapadék és napfénytartam idősorok statisztikai elemzésén alapul. A legkézenfekvőbb előrejelzési módszer a jövőbeni változásra, ha a közelmúlt tendenciáit kivetítjük a közeljövőre. (Természetesen ezzel azt is feltételezzük, hogy a változás iránya és üteme állandó, ami nem biztos, hogy teljesül.) A klímaváltozás tendenciáit és jövőbeni alakulását elemző kutatások egyik alapkérdése, hogy vajon elkülöníthetők-e valamely észlelt éghajlatváltozáson belül a természetes kényszerek és a növekvő emberi tevékenység hatására létrejövő változások.
Regionális léghőmérsékleti változások (a talajközeli légrétegben) Európa térségében télen és nyáron az 1851–1980 közötti adatsorok alapján (°C)
A globális felmelegedés hatása térségünkben
A jégsapkák esetleges olvadásának következményei
Csapadékhiány elé néző hazai területek
Hasznosítható-e a szélenergia Magyarországon?
