Történeti földrajzi kutatások a századelőn
Történeti földrajzi kutatások a századelőn
A Magyar Tudományos Akadémia Teleki halála után Csánki Dezső történészt, a Magyar Országos Levéltár munkatársát bízta meg a feladat elvégzésével. Csánki 1890–1913 között Teleki munkájához kapcsolódva négy kötetet adott közre Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában címmel. Teleki munkájához képest szinte teljesen új területet dolgozott fel, csupán Nógrád vármegyével van átfedés. Csánki az első kötetet 26 középső és északkeleti, a másodikat 12 déli, a harmadikat 8 dunántúli vármegyének szentelte. Az ötödik kötetben négy erdélyi vármegye (Kolozs, Torda, Küküllő és Hunyad) teljes Mohács előtti anyagának közreadására vállalkozott. Munkájában előrehaladva mind igényesebben, mind több adatot közölve mutatta be az egyes vármegyéket, váraikat és településeiket – főként addig még nem közreadott levéltári forrásanyag feldolgozásával. Művét a Magyar Tudományos Akadémia 1901-ben nagy jutalmával értékelte. 1893-ban megjelentette a Hunyadi-kori Szlavónia egyik legnagyobb megyéje, Kőrös vármegye 15. századi történeti földrajzát is, majd Bars vármegye várait mutatta be a Klebelsberg Emlékkönyv részére összeállított tanulmányában (1925).
1941-ben jelent meg Fekete Nagy Antal tollából – a Hunyadiak kora Magyarországon IX/a. köteteként – Trencsén vármegye igen részletes feldolgozása. Itt említjük meg, hogy a Csánki-féle munka folytatásaként 1971-ben Hont vármegye egész Mohács előtti történeti földrajza is napvilágot látott Bakács István feldolgozásában.
