Szerkezetföldtan (Fodor László)
Szerkezetföldtan
(Fodor László)
(Fodor László)
A szerkezetföldtan a földtörténeti eseménysorok egyikét, a Föld kérgének deformáció-történetét nyomozza. A töréses szerkezeti elemek felismerését a térképezés, az űrfelvételek, légifényképek, a digitális terepmodell használata, a szeizmikus szelvények értelmezése adja, míg a képlékeny deformáció nagyságát az alakváltozásból, ún. kiegyenlített szelvényekből, térképi rekonstrukciókból és paleomágneses vizsgálatokból következtetjük. A metamorfózissal együtt járó, mélyben lezajlott képlékeny deformációnál a kutatás az átalakulás nyomás- és hőmérséklet-viszonyait, valamint földtani korát keresi.
A szerkezetföldtani kutatás a földkéreg mozgásainak „eredményét”, azaz a deformáció során keletkezett szerkezeteket vizsgálja. Mindenekelőtt leírja a deformációs szerkezeteket, majd a fizika, kémia és geometria törvényszerűségeit figyelembe véve elemzi és magyarázza a jelenségeket, azok időbeni fejlődését.
Törések, deformációk és vizsgálati módszereik
Vetődéstípusok és feszültségtér
A Budai-hegység példája
Az eredeti állapot rekonstrukciója
