Vérzéscsillapítás.
Vérzéscsillapítás.
A bőrön áthatoló vágás nyomán keletkező vérzés a sérülést követő 5-6 percen belül eláll. Ha a vérzés nem áll el v. túl erős, azonnali állatorvosi beavatkozásra van szükség.
A vérzés elállításának legjobb módszere a szorítókötés. Ha van kéznél gézpárna, közvetlenül a sebre kell helyezni, majd szorítókötést készíteni. A kötéshez bármilyen tiszta vászondarab megfelel. Gézkötés csak szükségből jó, mert az erős vérzés átüt rajta (igaz, hogy így megállapítható a vérzés foka). Ha a sérülés a törzsön van v. egy végtagot átmenetileg kell bekötni, több rétegben erősen és közvetlenül a seb fölé kell helyezni a kötést. Ha a kötést több órán keresztül rajta akarjuk hagyni a végtagon, először sebre, majd az egész lábszárra tegyük. Ezzel elkerüljük a kötés alatti rész megduzzadását; ez vonatkozik a farok kötéseire is. Ha nincs módunkban szorítókötést készíteni, több percen keresztül a seb határozott közvetlen nyomásával, szükség esetén akár csupasz kézzel is megállíthatjuk a vérzést.
Ha a szorítókötés sikeresen elállítja a vérzést, s egyéb problémát nem tapasztalunk, nyugodtan várhatunk akár másnapig is, amíg a sebet az állatorvos megvizsgálja és kezelésbe veszi. A legtöbb olyan súlyos seb esetében, ahol szorítókötésre van szükség, a teljes és gyors gyógyuláshoz kapcsozni v. varrni kell. A tátongó sebszélek összefogásához a legjobb a varrás.
A vérzés elállításának másik, sokkal kevésbé kívánatos módszere az érszorító használata. Ez csak a végtag v. a farok vérzésekor hasznos, és legalább 15 percenként lazítani kell rajta, hogy lehetővé tegyük a szövetek oxigénfelvételét. Érszorítóként bármilyen spárga, zsinór v. gézdarab használható. Kössünk rá egy hurkot, s helyezzük el a seb és a test közötti részen. Figyeljük a vérzés erősségét, s ennek megfelelően szorítsuk meg a kötést. Ha jól csináljuk, rendszerint azonnal lassul a vérzés. Amint ez bekövetkezik, ne szorítsunk tovább a kötésen. Később próbáljuk meg az érszorítót szorítókötéssel felváltani.
