ŐRSÉG
ŐRSÉG, (őr-ség) fn. tt. őrség-ět, harm. szr. ~e. 1) Őri állapot, kötelesség, működés. Az őrség felelősséggel jár. Éjjeli őrség terhei. 2) Őrökből álló, őrizetre rendelt csapat, sereg. Nemzetőrség. Különösen bizonyos várnak, erődnek oltalmára szolgáló hadnép. Háboru idején a várbeli őrséget szaporitani. 3) Vasmegye tótsági járásának délkeleti részén fekvő vidék, melyet sok tekintetben sajátságos beszédü magyarok laknak, kik hajdan az őrispánsághoz tartoztak.
