IGAZTALAN
IGAZTALAN, (ig-az-talan) mn. tt. igaztalan-t, tb. ~ok. 1) Valótlan, hamis, hibás, az ész- és ismerettan törvényeivel ellenkező. Igaztalan állítás, okoskodás. 2) Jogtalan, törvénytelen; mások személyes vagy birtoki jogaival meg nem férő. Igaztalan vámrendszer. Igaztalan terhek, adók. Határozókép am. igaztalanul.
