Igenlő,
Igenlő, igent mondó, a logikában ujabban műszó gyanánt lefoglalták az itéletek egyik fajának jelzésére. Az itéleteket minőség tekintetében állítókra és tagadókra osztjuk; minthogy azonban az állítás fogalmának köre a szükségesnél tágasbnak látszik (p. állítom, hogy ez nem igaz), az állító (affirmatio) itéleteket inkább igenlőknek mondjuk.
