Kenderike,
Kenderike, kenderice (állat, Acanthis Bechst), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a kúpcsőrü pintyfélék családjába tartozó madárnem, melynek fajai közül hazánkban él: a közönséges K. (A. cannabina L.), Fringilla linota (cannabina L.). Háta fahéjbarna sötétebb foltokkal, torka fehérbarna foltokkal, hasa fehéres. Kormánytollai feketék, fehér szegélylyel, az elsőrendü evezőtollainak külső zászlója fehér. Csőre sötétszürke, lábai hússzinüek. Az öreg himnek nyáron a feje és torka vérvörös, őszszel sárgásfehér. Hossza 13, szárnyhossza 7,3, farkhossza 6,5 cm. Egész Európában elterjedt kóborló madár, különösen a hegyes, erdős viékeket kedvelik, őszszel csoportosulnak és télen zöldikékkel, cingegékkel stb. társulva, bebarangolják az emberlakta helyeket is. Mindenütt gyakori. Neve tartózkodási helyétől, kenderföldektől van véve. Magvakkal táplálkozik. Kellemes, fuvolaszerü hangja van és más madarakét, még a fülemüléjét is utánozza. A fogságban jól tartható, amidőn kendermaggal kell etetni. Barátságos, békés terészetü. Évenkint 2-3-szor költ. Alacsonyan a fán készíti fészkét, melybe 4-5 kékesfehér, vöröses és barnán pettyezet tojást rak, melyeket a nőstény 13-14 nap alatt költi ki. A sárgacsőrü K. (A. flavi rostris L.) az előbbitől viaszsárga csőre által, mely végén fekete, különbözik leginkább. Az első négy evezőtoll keskeny, barna, az utána következők széles, fehér szegélylyel; farktöve fehér, a himnél piros. Hossza 13, farkhossza 6,5, szárnyhossza 7,3 cm. Hazája az északi vidék, Magyarországban télen mint vendégfaj helyenkint megfordul. Rokona a lenike (l. o.).
