Marha által okozott károk.
Marha által okozott károk. A magyar jog szerint, ha a marhák (lovak, ökrök, juhok, disznók s más apróbb marhák, equi, boves, oves porci et aliae pecudes vel pecore) tilosban, vetésekben vagy másnak földbirtokán kárt okoztak, behajtásnak van hele. A behajtott marhát 3 nap alatt természetben vagy irásban az illetékes hatóságnak át kell adni; aki ezt elmulasztja, kártérítéssel tartozik s az u. n. girás büntetésbe (l. o.) esik. A behajtott marhát a tulajdonos csak ugy kapja vissza, ha kártérítést vagy dologi biztosítást (cautio realis) ad. Megtérítendő a községi elüljáróság által becsült kár, a marha tartása, a behajtó cselédnek jutalma s minden egyéb költség. Nagyobb számu marhának vagy egész csordának behajtása alkalmával csak egy darabot szokás zálogul megtartani, emelyet azonban nem is kell a fenti 3 nap alatt átszolgáltatni. Ha a terület, melynek tettleges birtokosa a marhát zálogolja, a felek között perces, nem behajtásnak, hanem elhajlásnak (abactio pecorum) van helye. Az elhajtó, ha egy évi folytonos, nyilvános és háborítlan birtokot bizonyít, kárának és költségeinek megtérítését, s a hatalmaskodási díjat is követelheti, sőt régebben, ha ellenfelét a határtól kétszer biróilag eltiltotta, az elhajtott marhát is követelhette. A marha tulajdonosa elhajtás esetében nem dologi, hanem csak irásbeli biztosítást tartozik adni. Ily szellemben rendeli a behajtást és elhajtást az 1848. IX. a mezei rendőrségről intézkedő t.-c. is. Erdélyben azonos elvek érvényesek, de ott még gabonahordáskor a még fel nem szabadított földekre bocsátott marha által okozott kár esetében az u. n. tilalomrontás díja is jár, mely 12 frt. L. még Mezőrendőri kihágások.
