Torna,
Torna, 1. vármegye, azelőtt hazánk egyik vármegyéje, melynek területe 618 km2, lakosainak száma (1881) 20,913 volt. Székhelye T. község volt. Az 1882. évi LXIII. t.-c. T.-t Abaúj vármegyével egyesítette. L. Abaúj-Torna.
2. T., kisközség Abaúj-Torna vármegye tornai j.-ban, (1891) 1468 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, közjegyzőséggel, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. azelőtt az ilyen nevü vármegye székhelye volt. Közvetlenül a város fölött emelkedik egy 366 m. magas hegykúp, melynek ormát T. várának romjai koronázzák. E várat IV. Béla király 1243. Bebek Mátyásnak ajándékozta; a Bebek-család 1440-ig birta, ekkor a cseh martalócok kezére került. A XVI. sz. második felében a Mágócsyak tulajdona lett. 1662. visszaszállot a koronára, 1678. Thököly Imre elfoglalta, de 1685. Schultz császári hadvezér visszavívta és lerombolta. T.-nak dombon épült katolikus temploma a XIV. sz.-ból való; a dombon számos prehisztorikus cserepet találtak.
