lel
lel – ‘talál’; ‘‹valakit valami› ér’: hát téged meg mi lelt? Származékai: lelet, lelemény, leleményes, leledzik, lelenc.
Ősi finnugor örökség: finn löytää, észt leidma (‘talál’). A lelenc nyelvújítási alkotás a kedvenc, fegyenc stb. mintájára. Lásd még hideglelés, leltár.
