halott
halott – <már meghalt, nem él> elhúnyt, nyugszik (valahol), megboldogult, vége [köz] | kész, hulla, kifingott, mausztót [szleng] D örök álmát alussza; az örök világosság fényeskedik neki [vál] | nincs többé; alulról szagolja az ibolyát [köz] | kinyújtózott a halál oldalán [irod] | jégre van téve; elment Földvárra deszkát árulni; rég megették a torát; a vakondokokat őrzi; kifingott* a kéményen [táj] ® még meghal
