Hattala Márton,
Hattala Márton,
theologiai doktor és egyetemi tanár, szül. 1821. novemb. 4. Trsztenán (Árvam.); középiskoláinak végeztével az esztergomfőmegyei papok közé fölvétetvén, előbb a pozsonyi Emericanum növendéke volt, 1842-től a bölcseletet Nagyszombatban, 1844-től a hittudományokat Bécsben hallgatta. 1848. decz. 12. miséspappá szenteltetett föl; segédlelkész volt Bozókon, majd Hodrusbányán; 1850-ben a tót nyelv tanára lett a pozsonyi főgymnasiumban. Nagy kedvvel foglalkozott a szláv nyelvek tanulmányozásával; döntőleg szólalt fel, midőn a bernolakisták és Stur (a cseh s tót és liptói tót nyelvjárás) hívei küzdöttek egymással, ez utóbbiaknak adván igazat. Felszólalásának az az eredménye lett, hogy a tót irodalom jelesebbjei 1851-ben Pozsonyban összegyűltek s ott elfogadván H.-nak a tót irodalmi nyelv megállapítására czélzó javaslatait, őt bízták meg, hogy írja meg a tót irodalmi nyelv nyelvtanát, mely azóta máig a tót irodalmi nyelvnek irányadó nyelvtanául szolgál. Nyelvészeti működése elismeréseül 1861-ben a prágai egyetemhez rend. tanárnak nevezték ki, hol már 1854 óta mint magántanár működött; 1892. nyugalomba vonult. A II. osztályú szent Anna-rend lovagja.
Munkái:
1. Grammatica linguae slovenicae, collectae cum proxime cognata Bohemica. Schemnicii, 1850.
2. Čechisch-slowakische und deutsche Aufgaben zum beiderseitigen Uebersetzen und Lesestücke. Pressburg, 1851.
3. Kratká mluvnica slovenska. Pressburg, 1852. (Rövid tót nyelvtan).
4. Zvukoslovi jazyka staro-i novočeského a slovenského. Prága, 1854. (A régi s új cseh és tót nyelvek hangtana).
5. Srovnávaci mluvnice jazyka českého a slovenského. Prága, 1857. (A cseh és tót nyelv összehasonlító nyelvtana).
6. Mluvnica jazyka slovenského. I. rész. Pest, 1864., II. rész. Beszterczebánya, 1865. (Tót nyelvtan).
7. De contiguarum mutatione in linguis slavicis. Pragae, 1865. (Ex Actis regiae scientiarum societatis Bohemicae. Ser. V. Tom. XIV.)
8. Brus jazyka českého. Pragae, 1877. (A cseh nyelv antibarbarusa). Ezeken kívül Patera Antallal kiadta az ó-cseh Alexandreis szövegét 1881-ben és sokat polemizált német tudósokkal, főleg Schleicher Ágosttal.
Nevét Hatalának is írták.
Majer István Bibliographiája. Esztergom, 1873. 11.
Vlček, Dejiny Literatúry Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 152. l.
Petrik Bibliogr. II., IV.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 160. l.
Pallas Nagy Lexikona VIII. 754. l. (Sebesztha).
