Hermányi Dienes József,
Hermányi Dienes József,
ev. ref. lelkész. Hermányi Dienes Péter lelkész és Ötves Verebélyi Sára fia, szül. 1699-ben Olaszteleken (Bardócz-szék, most Udvarhelymegye); 1720-ban a nagy-enyedi collegiumba iratkozott be. 1728-ban Toroczkó-Szent-Györgyre vitték lelkésznek, hol hét évig volt; Nagy-Enyeden volt hét évig második és 22 évig első lelkész. Megtanulta a német nyelvet és késő korban a francziát is. Meghalt 1763. ápr. 65. évében.
Munkái:
1. Halotti eklésiai szent beszélgetés, melyet szent Lukács Evangyéliumának III. részéből, 38. versből Ádámról, az Isten fiáról elmondott és Tholdi Ádám úrra alkalmazott a temetéskor. 1751. Kolozsvár, 1752. (Testére nézve porrá lött cz. gyászbeszédgyűjteményben.)
2. Az evangyéliomi szent Annának szent-irás szerint való leirása és ezen példának Ketzeli Borbára, néhai Toroczkai Péter valóságos özvegyére való alkalmazása. Kolozsvár, 1757.
3. Szent Kananea vagy csudahitű siró Fenissa asszony. Azaz, halotti tanítás, melyet gr. Bethlen Klára, gr. Rhedei János hitestársa felett elmondott. Kolozsvár, 1757.
Kézirati munkái egy ívrét és százötven 4-rétű kötetben maradtak fenn, melyeket még Benkő József ismert; ezekben foglaltatnak szentírás-magyarázatok, halotti gyászbeszédek, ú. m. 72 előkelő származású egyén fölött mondottak, 400 hallgatói számára, hét egyházi s négy nagy-enyedi polgár temetésén előadottak; ezeken kívül történelmi, földrajzi, theologiai s vegyes dolgozatok, részben németből és francziából fordítva. Ezen kéziratok Zilahra örökösének, Hermányi Dienes Rachelnek (ki Mohai János neje volt) birtokába kerültek és még 1778-ban megvoltak.
Szabó Károly ezekből közölte: Nagy-Enyed ekklezsiának papjai, a kiknek neveit régi írásokból felnyomozta (Bod Péter jegyzeteivel. Erdélyi Prot. Közlöny, 1877. 49. 50. sz.)
Abats Márton és Lázár György, Halotti prédikáczió... H. D. J. felett 1763. máj. 1. a nagy-enyedi templomban. Kolozsvár.
Benkő, Josephus, Transsilvania. Vindobonae, 1778 II. 476.
Budapesti Szemle VI. 1859. 16.
Catalogus Bibliothecae Joannis Cardinalis Simor. Strigonii, 1887. 590.
Petrik Bibliogr. III. 626. l.
